Kutatás és innováció: új utakat keresnek a miniszterek

2011. április 19., 10:13
Hogyan járulhat hozzá a kutatás, a fejlesztés és az innováció ahhoz, hogy az Európai Unió válaszolni tudjon korunk olyan nagy kihívásaira, mint az éghajlatváltozás, a biztonság, a demográfiai változások, a migráció és a társadalmi és kulturális sokszínűség? Erre a kérdésre keresik a választ a tagállamok kutatásért felelős miniszterei az április 12-ei nem hivatalos találkozójukon, Gödöllőn.

A világ és Európa előtt álló kihívások „nem ismerik a nemzeti határokat, ezért kollektív és bátor válaszokat kell adnunk” – fogalmazott a Versenyképességi Tanácsban elnöklő Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára annak vitairatnak az előszavában, amelyet a magyar elnökség a találkozóra készített. A tanácskozáson részt vesz Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos.

Az elnökség a minisztereknek négy témakörben tett fel kérdéseket, ezek: 1) szabadjára engedni az innovációt; 2) válaszolni a nagy kihívásokra; 3) erősíteni Európa tudományos bázisát; 4) terjeszteni a jó megoldásokat.

A magyar elnökség szerint a teljes innovációs láncot támogatni kell, a kutatástól a piacig, biztosítva, hogy az üzlet, az ipar, a kormány és a szolgáltatási szektor egyesítse erőit a kutatókkal és a tudósokkal. Kreativitásra van szükség az innováció bátorításában, például a közbeszerzési politikák, a szabványosítás és a szellemi tulajdonjogok felhasználásában vagy az új pénzügyi eszközök igénybevételében. Az innováció kiaknázatlan forrásai a kis- és középvállalkozások, amelyek jelenleg alulfinanszírozottak és túl vannak terhelve adminisztratív feladatokkal.

Egyszerűsíteni és áramvonalasítani

A innovációnak világos célokra kell koncentrálnia, sürgősen egyszerűsíteni és áramvonalasítani kell az intézményi infrastrukturákat és a támogatási kereteket. Egyidejűleg EU-szerte létre kell hozni egy olyan infrastruktúrát, amely támogatja a legjobb és legkreatívabb tudósokat és kutatókat abban, hogy eredeti kutatásokat végezzenek. Végül a magyar elnökség foglalkozni kíván azzal a problémával is, hogy néhány ország egyelőre messze le van maradva a kutatási és innovációs eredmények terén. „Ezek jellemzően az újonnan csatlakozott tagállamok” – nyilatkozta az eu2011.hu-nak a Versenyképességi Tanács március 9-10-i ülése előtt Cséfalvay államtitkár.

Stratégiai és integrált megközelítésre van szükség

2007 és 2013 között több mint 53 milliárd eurót költ kutatásra az EU a 7. kutatási keretprogram keretében, amelynek félidei felülvizsgálatáról a Versenyképességi Tanács márciusi ülésén a miniszterek záródokumentumot hagytak jóvá.

Előzőleg az Európai Tanács február 4-i ülése tűzte napirendre az innovációt. Az állam, illetve kormányfők által elfogadott záródokumentum leszögezte, hogy stratégiai és integrált megközelítésre van szükség. A tagállamok felkérték a Bizottságot arra, „hogy az év végéig tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy az összes kutatást és innovációt finanszírozó eszköz egy közös stratégiai keretbe illeszkedjen”.

Az innovatív finanszírozási módszerek megteremtésének célja, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció (K+F+I) minél több magánforráshoz jusson. Az elnökség fontosnak tartja az eddiginél szorosabb együttműködés megteremtését, amelyben az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó-kezdeményezése, az Innovációs Unió keretében megvalósuló „innovációs partnerségek” játszhatnak kulcsszerepet.

Az Európai Tanács szerint az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy kihasználja a különböző közösségi politikák közötti szinergiákat, hangsúlyozva a belső piaci intézkedéscsomag (Single Market Act) és egy másik zászlóshajó kezdeményezés, a Digitális Menetrend jelentőségét.

Megújuló innovációs politika

A Bizottság 2010 októberében hozta nyilvánosságra az Innovatív Unió létrehozásáról szóló közleményét, amely az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó-kezdeményezése, és az európai innováció fejlesztését, ezzel pedig az EU versenyképességét hivatott segíteni. A Versenyképességi Tanács november 25-én fogadta el az Innovációs Unióról szóló következtetéseket, amelyben megerősítette a Bizottság céljait, és útitervet (roadmap) készített a tervezett intézkedések végrehajtására.

Az intézkedéscsomag szerint az innováció fellendülése megoldást jelenthet az olyan társadalmi kihívásokra, mint a klímaváltozás, az energia- és vízellátás, nyersanyagok szűkössége, demográfiai változások, biztonság, egészségügy. Az ezeken a területeken végzett kutatás új piacokat is teremthet.

A dokumentum kiemeli az Európai Innovációs Partnerség (EIP) intézményét, amely a tagállamokat együttműködésre ösztönzi a K+F területen. Az első kísérleti együttműködés az aktív és egészséges öregedés (active and healthy ageing - AHA) témában indul, célja az egészségesen eltöltött évek számának növelése.

Az EU-tagállamok célja a már meglévő eszközök jobb kihasználása. A lisszaboni stratégiával életre hívott Európai Kutatási Térség (European Research Area) kapcsán elsősorban a kutatók akadálymentes mozgását, és a kutatási eredményekhez történő jobb hozzáférést szeretnék biztosítani azzal a céllal, hogy 2014-ig létrejöjjön a tudás belső piaca. A vállalati innováció feltételeit is javítaná az EU, például a szabványosítás, a szabadalmak vagy a közbeszerzések témakörében. Napirenden van a K+F finanszírozási struktúráinak átalakítása is, a tagállamok egyszerűsítenék a kutatási keretprogramok felhasználását, hogy a kutatók valóban a kutatásra koncentrálhassanak.

http://www.eu2011.hu/hu/hir/kutatas-es-innovacio-uj-megoldasokat-keresnek-miniszterek

Eseménynaptár