Üzemanyagot napraforgóból!

2010. augusztus 24., 13:58
A napraforgóról a legtöbb embernek Van Gogh híres képe jut eszébe, azonban merőben más kép tárul a szemünk elé, ha gazdasági oldalról közelítjük meg a témát.

Évente mintegy 14 milliárd dollár forog a mezőgazdaság e szegmensében. Minden évben 32 millió tonna napraforgót termesztenek világszerte, állítja a National Sunflower Association. Az USA-ban főként Észak-Dakota, Dél-Dakota, Kansas, Minnesota és Colorado államokban folyik számottevő napraforgó-termesztés. A termés túlnyomó részét főzőolaj előállítására használják.

10,5 millió dolláros költségvetésű kutatási projekt a napraforgó növényfaj tágabb családja (tudományos nevén a compositae-nek) géntérképének feltárására irányul. A kutatás hátterében az a motiváció áll, hogy talán új napraforgó-fajtákat lehet nemesíteni, amelyek jól jönnének az üzemanyag-előállításban és az élelmezésben egyaránt. A növénycsalád géntérképének hossza 3,5 millió karaktert tesz ki, ami valamelyest nagyobb, mint az emberi géné.
Miért olyan népes a napraforgók családja? Azért, mert a compositae körébe tartoznak bizonyos salátafélék, a százszorszépek, az articsókák, a gyermekláncfű, a parlagfű - tehát ezek szegről-végről (vagy inkább szárról és sziromról) mind a napraforgó rokonai.



A Texasban vadon termő, ezüstszirmú napraforgó erős száráról híres: 4,5 méter magasra is megnőhet és keresztmetszete elérheti a 10 centimétert is. Ha a kísérlet sikerül, a napraforgó fásítása odavezethetne, hogy fás szárát padlóburkolatokba és más szilárd állapotú termékekbe építenék bele.
A napraforgós génkutatásban érdekelt az amerikai energiai és mezőgazdasági minisztérium, a kanadai kormány a Genome Canadán keresztül, a Genome BC és a franciaországi Mezőgazdasági Kutatások Nemzeti Intézete.
A kutatásnak legfőbb előnyét az adja, hogy sikerült azonosítani azt a gént, amely a peronoszpórák elleni védekezőképességért (a peronszpóra kártékony élősködő, a moszatgombák osztályába tartozik) felelős, a gén egy másik génnel összekapcsolódva a gabonaüszöggel szembeni ellenállást szabályozza.
2008-ban a St. Louis-i Washington University által vezetett kutatócsoport a búza géntérképét fedezte fel és publikálta az interneten. A 29,5 millió dolláros költségvetésű kutatóprogram a National Science Foundation és az amerikai energia- és mezőgazdasági minisztérium támogatásával jött létre, s vezetett eredményhez. A cél ott a terméshozam növelése volt. Tudósok megfejtették már a gyapotfa, a rizs, a burgonya, a pinot noir bor alapjául szolgáló szőlő géntérképét is (arabidopsis thaliana).

További információk itt.

Eseménynaptár